Mint már említettem, a lehető legkevesebb hely nyit ki 7 óra környékén, úgyhogy hirtelen választásunk Laccíval a Bácsalmási szendvicsesre esett.

l'ászló

A mai program a következő volt: szendvicset fogunk enni, de izibe, iszunk hozzá kávét teát, aztán narancslevet, hogy egészségesek legyünk és aztán elmondjuk a srácnak, hogy köszönjük a finom ételt, megírjuk az internetre.

Egészen büszke vagyok magunkra, ugyanis mindez sikerült. Ráadásul nem csak nekünk, hanem Safinak is, aki időközben érkezett legnagyobb meglepetésemre (és örömömre). Már csak azért is jó volt, hogy jött, mert lerázta magáról a konzervativizmus és a társadalmi klisé elvárások bagettigényét és nem azt kért. Hanem ilyen valamit. Kenyéren pástétom meg ízletesen kinéző dolgok (Safi tényleg: hogy ízlett?). Meg kávét mellé.

Az eledel elfogyasztása után és miután megbeszéltük Laccíval, hogy ez az

már benne a cukor

utolsó nyugodt pillanatunk a mai nap folyamán (meg nekem még ez a bejegyzéses rész), elbeszélgettünk – tervem szerint – a pultos-tulajdonos sráccal a világ dolgairól, mondtam neki, hogy majd írok a helyről és hogy majd nézzen fel ide (helló ). Említette, hogy van neten ilyen étterem értékelős oldal, ahol mindent csillagoznak össze-vissza ár-érték arány szerint, meg hogy mennyire bunkó a pincér és hogy mennyire sok a kroászán a pátémban (senkisetudjahogymitjelentez), ilyenek. Meg is beszéltük, hogy ezt egyikünk sem igazán szereti és biztosítottam arról, hogy nyugodjon meg, nem fogok semmilyen sznobságot belevinni a mesélésbe.

A napi célok és todo-k kitűzése megint kitűnően ment. Bár szerintem megint

safi

csak én csináltam, de mint mondtam: nem erőszak a disznótor. Azt vettem észre, hogy ekkora szintű ’szervezettségnél’ elkezdenek a taskok fogyni és egyre nehezebb összeszedni a fontos feladatokat (mert nem feltétlenül vannak, vagy valami nagyobb projekt részei, amit még nem fejtettem ki, úgyhogy azzal leszek el mondjuk holnap), amit jónak könyveltem el. Másik észrevétel, hogy egész könnyen mászok ki az ágyból fél 6kor… ellentétben a többiekkel, akik rendszeresen hatalmas vértáskákkal a szemük alatt kúsznak velem reggelizni, talán ez is az oka annak, hogy inkább a chillout a téma és nem bármi konstruktivitás – és ez nem baj. A világ 10 legjobb dolga között van az, hogy ha élvezed, amit eszel és amit iszol és hagyod, hogy a világ egy picit lehagyjon (vagy ez esetben beérjen).

Update: Holnap is megyek reggelizni, ha van kedved, gyere Te is! 8-ra megyek pontosan a Budafoki úton lévő szendvicsbárba, ami a BME K-épületével van szemben. Ki van írva, meg minden, szerintem nehéz elvéteni (8kor elvileg már nyitva vannak )